A naplózás hatásai

A megfigyelés mint módszer használata több helyről ered. Gyerekkoromban is szerettem megfigyelni, hogy mások mit hogyan tesznek. Máig megmaradt ez az emberi viselkedés iránti érdeklődés, csak mára már tudom, hogy nem illik másokat bámulni.

Szakmailag is nagyra tartom a megfigyelést. A kisgyermeknevelő hallgatókkal számtalanszor megtapasztaltam, hogy milyen jól értelmezhetővé válnak nevelési helyzetek, ha a kisgyermekek interakcióit pártatlanul figyeljük meg a bölcsődében.

Sok területen alkalmazhatjuk a megfigyelést. Ismerek olyan fogyókúrás coach-ot, aki a hozzá fordulóknak azt javasolja, vezessenek étkezési naplót, hogy cselekvési tervet készíthessenek.

Többször folyamodtam tevékenységnaplózáshoz az elmúlt időben (itt írtam az egyikről, a másikról meg épp mesélek). Karácsony óta feljegyzem, mit sütöttem-főztem. 

Így néz ki a konyhafőnöki naplóm. Az új ennivalók esetében a kosztosok visszajelzéseit is jelölni szoktam (mosolygós jel, ha valamit nagyon dicsérnek; szomorú emoji, ha valami nem ízlik). 

Sok mindent ki tudok olvasni a naplóból, ami az ételnevek mögött rejlik:

1. Kirajzolódik belőle a ritmus: 
1. Milyen időközönként van szükség kenyérfélék beszerzésére vagy sütésére? A képen bemutatott héten például hétfőn volt még egy kis maradék pogácsánk. Kedden az almáspitére csapott le a sáskahad. Szerdán sós kiflit ontott magából a sütő, aztán a hét második felében a péktől szereztük a zsemlét. Szombaton félkész zsemlék váltak ropogóssá egy szempillantás alatt. Vasárnap reggel fagyasztóból elővett mogyorókrémes croissant került a sütőbe, estére pedig kovászos kenyér készült. Látszik, hogy ezek közt vannak kevéssé munkás (a konyhafőnök életét mentő) elemek: akár az, ha kívülről kérünk segítséget (a péktől vagy Kasszás Erzsitől), akár azok a megoldások, amikért nem kell a boltba szaladni, mégis 10-15 perc alatt ropogós, friss péksütemény van az asztalon.
2. A kötegelés jegyében elkezdtem kísérletezni a többféle étkek egy ülésben (állásban) való készítésével. Eleinte nem volt tudatos, csak felfigyeltem arra, hogy könnyebb hét közben vacsorát adni a siserahadnak, ha van maradék. Aztán elkezdtem kísérletezni az előre főzéssel. Forrón befőttes üvegbe töltöm az egytálételeket, leveseket. Lezárva hűlnek, majd szobahőmérsékleten kerülnek a hűtőszekrénybe. Csak akkor bontjuk fel, ha meg is esszük, és csak annyit, amennyi szükséges, így az eltarthatósággal sem volt eddig baj.
2. Mennyi fáradság szükséges a sikerhez?
1. Az egyszerűsítés jegyében megelégszem azzal, ha a család valamilyen meleg ételt tud enni. Ritkán van, hogy teljes menüt főzök. Leves és főétel akkor van, ha különböző napokról jön össze a két fogás, vagy ha az egyik kevésbé bonyolult.
2. Feltűnt, hogy könnyebb a meleg ételeket úgy készíteni, hogy van bennük egy kis átfedés. Van olyan, hogy folytatásos az étel, vagyis az egyik napon készült dolog lesz az alapanyaga a következőnek. Máskor a maradékhoz készül valami extra, hogy feldobja a már ismert ételt.
3. Belelazulás
1. Amikor korábban kísérleteztem a menütervezéssel, azzal szembesültem, hogy nem voltam képes megvalósítani, amit elterveztem. Ez persze frusztrált. Amikor viszont elkezdtem naplózni, hogy mi mindent csináltam, akkor feltűnt, hogy vannak olyan dolgok, amik megvárnak. Egyszer például előfordult, hogy a paprikáskrumpli csak a krumplipucolásig jutott el. A családtagok azon vihorásztak, hogy a főzőlapon ott állt a vízbe áztatott felvágott krumpli és csak nem akar elkészülni. Annál jobban örültek, mire meglett. A másik példa, a csontleves. A sültcsirke csontjából főzött levesalap a hűtőben meg tudja várni, mire a különböző levesek ötlete megszületik és megvalósulásuk órája elérkezik.
2. A naplózás kiegyensúlyozottan mutatja meg a pozitívumokat és a negatívumokat. A felvillantott példában volt két favorit (frankfurti leves és saslik) és két kudarc (bolti girasoli és májkrémes rakott krumpli). A többi kilenc étkezés pedig általános megelégedettséget hagyott maga után. Azaz összességében inkább sikeres volt a szakácstevékenységem. A naplózás nélkül a kudarcok miatt emésztettem volna magam és nem figyeltem volna az általános jóllakottságra.
4. Fejlődési pontok
1. A naplózás rávilágít arra is, ha egy kicsit gondolkodni érdemes a hozzávalók változatosabbá tételén (például túl sok a szénhidrát és kevés a zöldséges étel, vagy a húsos ennivaló ideje jönne el) vagy beragadt a palacsinta a heti menübe.
2. Ötlettelenség esetén vissza lehet lapozni és megnézni, mivel kísérleteztem korábban, milyen eredményekkel. Sokszor egyébként elég az épp rendelkezésre álló alapanyagokból kiindulva elkezdeni az ötletelést. Az is jó, ha odaadom a gyerekeknek tanulmányozásra a naplót. Rögtön megmondják, mi volt nagyon jó (simogatnak a bújtatott dicsérettel).

Ti írtatok már konyhafőnöki naplót? 

Ha szeretnél beszélgetni ezekről a dolgokról (és látogatod az f-betűs közösségi  médiát), csatlakozz a Lakásológus közösségünkhöz. Ha gondod lenne a belépéssel, vagy kérdésed lenne, írj a lakasologus@gmail.com-ra.