Hangszigetelő előtétfal építtetése

A falak akkor tudnak védelmezni és a család belső világát a külvilág kíváncsi szemei és fülei elől elrejteni, ha nem csak átláthatatlanok, hanem a hangok terjedését is gátolják. Bár nem szeretnénk, de sajnos halljuk a körülöttünk élőket. Sőt! Kínos, hogy ők is hallanak minket. Régi családi anekdota szerint egy sokgyermekes ősünk egyszer pironkodva kért elnézést a szomszédjától a gyerekei lármázása miatt. Az így felelt: - A gyerekeket nem halljuk, csak a te kiabálásodat. 

Valljuk meg, a gyerekekkel számottevő zajforrásként vagyunk jelen a szomszédaink számára -  mindegy, hogy végül kit hallanak.

Mikor beköltöztünk tetőtéri otthonunkba, még csak egy szem kicsi gyermekünk volt, így nem az általunk keltett zaj mértékére döbbentünk rá, sokkal inkább a szomszédunk zenehallgatási szokásaira figyeltünk fel. Már vagy egy éve laktunk tetőtéri otthonunkban, amikor fel kellett újítanunk, mert befagyott a vízvezetékünk. Elég komoly szigetelési munkálatok történtek. Jó fej volt a kivitelező. Festő és gipszkartonos képzettséggel bírt. Említettem neki, hogy a falon át hallom, ha a szomszéd rádiót hallgat. Magabiztosan állította, hogy tudja, hogyan kell hanggátló előtétfalat készíttetni. Nem kell ide akusztikus szakember, mozikban épített már válaszfalat, megoldja. Fel is épült az előtétfal, de a szomszéd rádióját azután is elég jól lehetett hallani. Szomorúan megállapítottuk, hogy a szoba ugyan kisebb lett, de nem sikerült a hanggátlás.

Az elmúlt években a nem működő hanggátló fal előtt kapott helyet a pianínó is, ami egyre szükségesebbé tette, hogy a kérdéssel előbb-utóbb ismét foglalkozzunk. Félve futottunk neki a kérdésnek, már csak azért is, mert a sógórnőméknél sem sikerült jól a hanggátló fal, pedig ott már Rigips Blue Acoustic kartont használtak. 

Végül sikerült találni olyan építész barátokat illetve rutinos lakásfelújító ismerőst, akik építettek már jól működő hanggátló falakat. Elárulták a titkos rétegrendet és a fogásokat, valamint rávilágítottak több nehézségre. Az első gond az volt, hogy tetőtérben lakunk, és nem volt világos, hogy a lakásokat elválasztó függőleges fal milyen pontosan és milyen szigetelés mellett illeszkedik a plafonhoz, valamint kérdés volt, hogy a gerenda átmegy-e a szomszédba. Azt sejtettük, hogy az előtétfal felett jön át a hang. Szakértőink rátapintottak egy egyértelmű hibára is: a hanggátlónak szánt előtétfalunkon volt egy konnektor, ami át tudta vezetni a hangot. Ezt nagyon gyorsan megszüntettük.

Ezután elkezdtük feltárni, vajon hogyan is épült meg az előtétfalunk. Vágtunk rá egy még visszatehető nyílást, és megállapítottuk, hogy egy-egy gipszkarton tábla között kőzetgyapot szigetelőanyag áll, majd mögötte légrés és aztán az eredeti gipszkarton fal. Nem volt tehát teljesen elhibázott a koncepció. Annyi további hibát találtunk, hogy 

1. a vázszerkezetbe nem volt belerakva a szigetelőanyag csak a profilok közé, illetve 

2. a laminált padlóra volt ráállítva az előtétfal és

3. hozzá lett glettelve a plafonhoz és az oldalfalakhoz. 

Amikor pedig eljutottunk az eredeti téglafalig, kiderült, hogy az nem ér teljesen a mi  mennyezetünkig és a szomszédunk villanyvezetéke egy kábelcsatornában fut a mi oldalunkon.

Az egyik nagyon kedves építész ismerősünktől kaptunk egy igen részletes hanggátló fal tervet, amit átbeszéltünk a gipszkartonos mesterrel, aki még egy kicsit felturbózta az anyagok tekintetében. 

Az egyik fontos különbség az eredeti hanggátlónak szánt előtétfalhoz képest az, hogy most valóban olyan anyagokkal dolgoztunk, melyekről sejteni lehetett, hogy képesek a hanghullámokkal valamit kezdeni, ugyanis valós tömeggel rendelkeztek. Az Acoustic Blue, de főleg a Habito és a Rigidur lemezek olyan tömegűek voltak, hogy egy legény csak a felcipelésükkel volt elfoglalva egy napon át.

Ebben a bejegyzésben feljegyzem az utókornak a rétegrendet, amíg még emlékszem rá. Az elképzelésben sokat segít ez a kép, mely a habito.hu oldalról származik:

A hibás, rücskös és felül hézagos válaszfal elé, a beton alapra került egy vázszerkezet, melyre egy réteg Rigips Blue Acoustic lemez került . A téglafal és a Blue Acoustic közé bekerült az a kőzetgyapot szigetelőanyag, melyet az eredeti hanggátló falból szedtünk ki. Aztán következett egy légrés - itt van szükség az úgynevezett akusztikus kengyelekre a következő vázszerkezet megtartásához. A vázhoz 10 centiméteres profilt használtunk, bele két rétegben 5 centiméter vastagságú kőzetgyapot táblák kerültek elcsúsztatva, a vázat is hátulról kibélelve. A profilt körben rezgéscsillapító szalagra (habalátétre) állítottuk, hogy hanglágyan legyen beépítve, vagyis ne érintkezzen mereven a fallal. Végül elcsúsztatva következett a két különböző vastagságú ásványi anyagot is tartalmazó rostlemez. Alkalmaztunk 12,5 milliméteres és 15 milliméteres lemezt is, mert állítólag a különböző vastagságok egymáson jobban megelőzik azt, hogy egy bizonyos hullámhosszon berezonáljon a fal. Meg kell törni a hanghullámok rendezettségét, ami úgy történhet, hogy többszörös rendezetlen visszaverődésre késztetjük (nincs a rétegeknek olyan periodicitása, ami be tudna rezegni).  

Végül a merőleges falakkal való illeszkedést szilóval kellett kinyomni, nem szabadott glettelni.

Kaptunk még egy jó tanácsot az építésztől. Most, hogy van egy jó drága - úgy tűnik, működő - hanggátló falunk, nem szabad megfúrni dübelezni, mert azzal odalenne a hangszigetelő képessége.

Ebbe a bejegyzésbe most kevesebb pszichológia jutott, inkább a fizika gyakorlati vonatkozásaival foglalkoztunk. A lényeg, hogy az akusztika bonyolult, forduljatok szakemberhez.