Miért tartottam meg?!

Miközben selejtezünk, találkozni fogunk érzésekkel, gondolatokkal. Ezek sokfélék lehetnek. Lesznek olyanok, melyek elmúlt dolgokra emlékeztetnek, s így hálával, örömmel vagy szomorúsággal tekintünk rájuk. Az is sejthető, hogy előfordulhatnak köztük magunkat ostorozó gondolatok, valamint negatív érzések: megbánás, döbbenet, bűntudat stb.

Ezzel a helyzettel kapcsolatban szeretnék segítő kezet nyújtani. Úgy is fogalmazhatnék, Kendra Adachi nyomán, hogy légy kedves magadhoz (ezt az elvét nem vettük külön, mert arra vártam, hogy adódjon egy alkalom, amikor bemutathatom, mit jelent, s lám, itt vagyunk). A szelektálás felveti azt a kérdést például, hogy miért tartottam meg ezt vagy azt a múltban - főleg akkor, ha szeméttel is találkozol a kupacok alján. Előfordulhat mindegyikünkkel. Nem kell miatta ostorozni magadat.

Fontosabb, amit Dana K. White is hirdet a pólóin: haladás a tökéletességhajhászás helyett. A változás mindig bizonytalansággal jár, hiszen ismeretlen viselkedésformákat próbálunk ki. Amikor a selejtezésbe fogunk, a korábbi beidegződésekkel ellentétes dolgokat fogunk tenni. 

Ezen a képen Rachel, a magát Rendetlen Minimalistának (Messy Minimalist) becéző, visszavonult youtuber látható. Rachel küldetése az volt, hogy az egyszerűsítés felé vezető utat és a szelektálás valódi mivoltát bemutassa a nagyközönségnek. Arckifejezése azt tükrözi, hogy maga sem érti, miért tartotta meg a kezében levő bádogcsirkéket. 

Mindannyiunknak lesz ilyen érzése, ha válogatásra adjuk a fejünket. Egy kis adag magunk felé irányuló jóérzést készítsünk be tehát a válogatás idejére.