Családi hagyományok (ki)alakítása
A tavaszi szünet utolsó napjának estéjén írom ezt a bejegyzést. Karácsony után is írtam egy bejegyzést visszatekintve az ünnepre, most is az elmúlt napokon gondolkodom.
Kezdjük azzal, hogy nekem a húsvétok könnyebbek szoktak lenni a karácsonyoknál. Nem azért, mert a tavaszi kisebb ünnep volna a családunkban, mint a téli. A húsvétnak is szeretjük megadni a módját. Előnye, hogy kevesebb a vallásos tartalomtól távol álló, marketinggel teletömött ajándékelvárás. Persze tavasszal is van nyuszi, aki groteszk módon csokitojást tojik, de ennek a boltokban jelentkező előszele a Mikulással tűnik egy súlycsoportúnak. Másik előny, hogy tavasszal jobb az idő, hosszabbak a nappalok és húsvétra általában az iskolából-óvodából hazahurcolt betegségeket is sikerül kiheverni.
Szülői szempontból a karácsonyi és a húsvéti ünnepkör közt persze rengeteg a hasonlóság:
- A gyerekek itthon. A szünetet a családi összhang megőrzése mellett kell megtölteni tevékenységekkel, vagyis programot kell kitalálni, még pedig olyat, ami mellett lehetőleg mindenki jól érzi magát. Optimális esetben a tevékenység felüdít, és jó értelemben véve el is fáraszt.
- Etetni kell az egész családot, viszont munkaszüneti napok vannak egymás után, amikor otthoni készletekből étkezünk.
- Különböző tradíciókkal rendelkező ünnepnapok követik egymást, amikre előre kell készülni - lásd 2. pont, nincs boltba ugrálás.
Az is igaz, hogy jó pár éve gondolkozunk azon, hogy a húsvéti ünnepkört hogyan töltsük meg gyerekbarát családi hagyományokkal. Nagycsütörtökre kidolgoztam egy pászkavacsoraféleséget (ami idén ebédként még jobban működött). A tojásfestésben kikísérleteztem egy hagymahéjas módszert, ami bevált és a gyerekekkel jól működik. A húsvéti ünnepi reggeli egyik titka, hogy nem vesződöm a sonkafőzéssel, hanem időben veszek készen jó sonkát. Kalácsot sütök, mert az jól megy. A férjem érdeme a több állomásos tojáskeresés. A lista még sokáig folytatódhatna, lelki töltetű dolgokkal is, nem csak a konyhai fortélyokkal. Nem a konkrétumok a lényegesek, hanem, hogy évről-évre jöttünk rá, mi az, amit valamilyen okból muszáj megtartani, és mi az, ami elengedhető, mert nem működik vagy egyszerűen felesleges. Nem indulóra voltak családi tradícióink - gyűjtögettük őket, odafigyelve arra, ami beválik és ami mindannyiunkat megelégedéssel, örömmel tölt el.
Nálatok mi volt az idei húsvét legjobb eleme?
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Örülök, ha hozzászólsz. Kérlek, olyat írj, ami mások javát szolgálja.