Restart

Bár ez a bejegyzés a tanévkezdés miatt váratott magára, a nyár vége óta ért bennem. Azzal, hogy visszakerült a főhadiszállás a lakásba, mellette elindult a tanév, hát, hogyismondjam... némi csatateret fel kellett számolni.

A halhatatlan IT-Crowd-ban szerepelt a mindennemű számítógépes probléma általános megoldási javaslataként a „Kérem, indítsa újra!”

Have you tried switching it off and on again? - Próbálta már újraindítani?

Az általam nagyra becsült Dana K. White szokott a podcast-jában megemlékezni a szünidőre való átállásról és aztán a nyár végén a keretekhez, az iskola által diktált napirendhez való visszatérésről (például itt). És arról, hogy ez mit jelent a háztartást vezető személy(ek) számára. Szerintem nagyon frankó dolog, hogy beszél róla, mert így azt érezhetjük, hogy igenis sokat számít, hogy képesek vagyunk alkalmazkodni az iskola által diktált napirendhez, és az is sokat jelent, hogy minden évben segítünk a gyerekeket felszerelni minden félével, többek közt akvarellpapírral és olajpasztellkrétával, akkor is, ha ezek létezéséről korábban még nem hallottunk .

Oké, tehát ha azt látjuk otthon, hogy mindenütt káosz van - semmi vész. Újraindulunk. Lassanként felépítünk mindennapos teendőket, amik révén működni fog az otthon. Első lépésként kezdjük a szeméttel.