Reggeli rutin

Az előző bejegyzés tanulsága az volt, hogy a mosogatást érdemes estig letudni, hogy másnapra ne gyűrűzzön tovább. Sajnos ez minden napra igaz. 

Azon lehet gondolkodni, hogy lehet-e valamilyen módon csökkenteni a mosogatással töltött idő hosszát, de teljes mértékben nem lehet ezt a feladatot kiiktatni, ha otthon étkezünk, főzünk. Amit lehet, én a mosogatógépünkre bízok (többször fut egy nap), és nagyon hálás vagyok a szolgálataiért.

Reggelente általában tettvágyóbb vagyok, mint este. Az iskolások elindítása is szigorúbb keretek közt mozog, mint az esti fektetés. A felébredés, készülődés, reggeliztetés mellé beszuszakolható házimunkák száma véges. Általában a tiszta edények elpakolása fér bele az időkeretbe, illetve az étkezőasztal letakarítása - ha este már nem jutott volna rá energia.

Elpakolni a száraz edényeket szívderítő, ha ilyen szépen kisuvickolt mosogató mellett várakoznak

A mosogató kisikálásának, szárazra törlésének gyakorlatát először 16 éves koromban láttam egy osztrák zárdában. Némettanulás céljából két hetet dolgoztam Stockerauban, ahol az egyik apáca mutatta meg a náluk szokásos gyakorlatot. Azt mondta, úgy hagyjuk ott a mosogatót, hogy örüljön, aki következőként használni fogja. Később, Nagy-Britanniában sok helyen láttam kiírva: - Olyan állapotban hagyd ott a mosdót, ahogy találni szeretnéd!

Mivel a családom tagjai általában nem ujjongnak fel hangosan, ha reggel csillogó mosogató várja őket, ezért megelégedek a saját belső jóérzésemmel, ami a tiszta fém láttán megmelengeti a szívem. Lehet, hogy nekem kellene kihangosítani ezeket a jóérzéses apróságokat? Ti fel szoktatok ujjongani, ha valamit szép rendben, tisztán találtok?