Energiaszintek

Még a legelhivatottabbb Durocell nyuszikkal is megesik, hogy alacsonyabb energiaszintre esnek, vagy lemerülnek. Szerencse, hogy mi emberek nem egyutas elemmel lettünk szerelve, hanem tölthető aksival. Egyszer fent, egyszer lent. Egyénenként és időszakonként változhat, kinek mekkorák a lelkesedésbeli kilengései, milyen mélyen vannak a mélységei és mennyire nehéz belőlük kikecmeregni (vagy egyáltalán kilátni). Van, akinek elég egy nagy alvás, vagy egy kávé, és utána már úgy érzi, meg tudná váltani a világot, másnak még felkelni is nehéz, a világmegváltás pedig sose volt a tervei közt.

Van olyan is, hogy annak ellenére, hogy a lelkesedés megvan, mégsem sikerül abban a tempóban  haladni ahogy szeretnénk. A magamfajta besózott lelki berendezkedésűek gyakran átélhetik ezt, ha kis gyereket nevelnek. Egy másfél évessel való séta jól példázza, hogy milyen sebességgokozatbeli alkalmazkodásra van szükség a saját érdeklődését követő tipegővel való haladáshoz.

Az anyaság sokszor újratervezésre és sebességfokozatbeli váltásra kényszerít 

Aztán az is igaz, hogy a haladásbeli gátat valójában nem is a gyerekek okozzák, hanem az, hogy nem jól választom meg a tevékenységek sorrendjét és valami a haladás útjába áll. Most például az, hogy elhatároztam, hogy eladok egy csomó babaholmit (kiságyat, etetőszéket), ami már felesleges, de másnak még nagyon hasznos. Arra jutottam, hogy ha valaki fizet valamiért, akkor biztos, hogy használni fogja, azaz ez a legkörnyezetbarátabb opció a továbbhasználat biztosítására. Viszont attól ugye még nem lesz meg a vevő, hogy a döntést meghoztam és az előszobában összegyűjtöttem a szajrét. A hirdetést meg is kell írni, le is kell fotózni, meg is kell szervezni az átadás-átvétel időpontját (a banki adatokra vadászó álvevők kivédéséről nem is beszélve).

Viszont minden egyes tárgy, ami úgy hagyja el a lakást, hogy értelmes utóélete van, vagyis nem a hulladéklerakóban végzi, az egy siker. Ilyen apró sikerekből építkezik a rendezett otthon, nem pedig az évszakonként pluszban vásárolt lakáskiegészítőkből (gyertya, díszpárna, pléd, épp aktuális giccses dísztárgy stb.). Legalábbis nálunk, mivel ezeket a kiegészítőket nem tudom (még?) rendezgetni, gondozni, takarítani. Vagyis még mindig az otthoni leltár csökkentésével vagyok  elfoglalva, miközben néha a valós energiabefektetés helyett szívesen suhintanék képzeletbeli varázspálcámmal, hogy egyszerűen tűnjön el minden felesleges holmink. A megszabadulás kínja viszont védőoltás a további atgondolatlan beszerzések ellen.