Mi marad a meglepetés után?

Halogattam ennek a bejegyzésnek a megírását és a közzétételét is. Nem akartam ugyanis olyan színben feltűnni, mint a csúf zöld Grinch, aki elrabolja mások karácsonyát. Mostanra elhalt az angyalok csengettyűje, már a kidobált karácsonyfákat is elszállították az utcánkból. 

2023-ban nem várt hatást gyakorolt rám Ferenc pápa Laudato si című enciklikája, illetve a hulladékmentesség ötlete. Nem mintha nem hallottam volna ez utóbbi törekvésről korábban, de csak idén foglalkoztam komolyan azzal, hogy mennyire megvalósítható, hogy ne termeljünk felesleges hulladékot. Röviden összefoglalom: nehezen.

A hulladékmentesség nézőpontjából azt a kérdést tettem fel magamnak 2023 karácsonyán, hogy mi marad az ünnep csúcspontja után. 

Mikor készülünk a Karácsonyra, képesek vagyunk előre látni, hogy mi marad az ajándékok kibontása után?

Nem volt kellemes ezen a képzeletbeli hulladékmentes szemüvegen keresztül figyelni az ünnepet, ugyanis emiatt felsejlett a fogyasztói társadalomban ünnepelt karácsony sötét oldala. És most nem arról beszélek, hogy feleslegesen vásárolunk olyan ajándékokat, amiknek a másik nem örül. Ez is előfordul, nagyon nehéz kivédeni, de erről egy egész más poszt szólhatna.

Idén az tűnt fel, hogy a Karácsonyhoz is kapcsolódnak egyszer használatos dolgok. A csomagolópapír célja annyi volt, hogy szép legyen, eltakarjon és le lehessen tépni a valós ajándékról, majd repült a szemétbe. Vannak más dolgok is, amiknek célja az egyszeri használat. A legbizarrabb élményem egy nagy boltban volt, ahol eldobható műanyag evőeszközöket találtam tízesével árusítva. Ma már tilos az EU-ban egyszerhasználatos műanyag kést, villát, kiskanalat, szívószálat gyártani. Ez nem azt jelenti, hogy, ilyet ne lehetne kapni, csak az van ráírva, hogy többször használatos. Rengeteg  műanyag csomagolóanyag is kapcsolódik a karácsonyi édességekhez, cukorkákhoz, csokoládékhoz.

A feszültség abból ered, hogy nem akarom kiönteni a fürdővízzel a gyereket is. Vagyis nem szeretném azt mondani, hogy akkor mostantól nincs ajándékozás vagy szaloncukor Karácsonykor.

Összességében ott tartok, hogy nem tudom még megoldani a hulladékmentességet. De felnyitotta a szememet a szeméttermelésünk problémájára (jelzem, hogy a probléma nem addig tart, míg a kukásautó kigördül az utcánkból, hanem a közösen emelt hulladékból álló hegyek is gondot okoznak - legalábbis az én lelkiismeretemnek). Nem mehetek el mellette, beette magát a bőröm alá. Boldogok, akiknek nem okoz gondot a szemét, vagy nem olvassák ezt blogot és kellemes tudatlanságban élik életüket a hulladékok sorsa miatt. Aki pedig megtalálta az élhető megoldást, az írja meg nekem!