Lusta zseni alapelvek: Döntsd el egyszer s mindenkorra

Kendra Adachi The Lazy Genius Way című könyvének első alapelvével ismerkedünk meg. A tanács egyszerű. Ha vannak ismétlődő, embert próbáló helyzeteink, amikben rengeteg döntést kell hoznunk, akkor tegyük könnyebbé ezeket azáltal, hogy előre kitaláljuk a megoldást és aztán robotpilótába kapcsolunk.

Kendra egyik példája a családja etetéséről szól. Amikor karon ülő kisgyermeke volt, akkor eldöntötte, hogy „egykezes” ételeket készít, mivel a másik kezében így is, úgy is volt egy csecsemő főzés közben. Később, mikor kisiskolás korúak lettek, úgy döntött, hogy a leghektikusabb napokon egyenmenüt vezet be. Így lett a hét első napja tészta-hétfő, a munkahét levezetése pedig pizza-péntek. Hasonló egyszerűsítési megoldás lehet, ha vacsorára csak hideget eszünk (kenyeret rávalóval), vagy maradék főtt ételt (ilyenkor persze dupla adaggal kell számolni a főzéskor).

A magát kevéssé hivalkodóan Lusta Zseninek hívó szerző másik példája az „hétfői egyenruha”. Hogy könnyebben induljon a hét, előre eldöntötte, mit fog hétfőnként hordani. Később aztán erre a szabályra már nem volt szüksége, mert az egész ruhatárát a hétfői egyenruhához hasonlóvá egyszerűsítette. Csak bizonyos színű ruhadarabokat vásárolt magának, melyek aztán egymással könnyen kombinálhatók lettek.

Van olyan, hogy saját magunknak bonyolítjuk a helyzetet. Az egyszer s mindenkorra meghozott döntések célja az, hogy ne kelljen ismételten megoldani hasonló problémákat

A podcastokban (például itt és itt) emlegetett további példák az ünnepekről szólnak. Az egyik az volt, hogy eldöntötték, hogy melyikük családjánál ünneplik a Hálaadást és a Karácsonyt. Azontúl nem agonizáltak többet ezen a kérdésen. A másik előre meghozott döntés az lett, hogy egyenajándékot vett egyes célszemélyeknek (tanárnak, zsúr ünnepeltjének stb.).

Hogy az otthon tárgyi környezetéhez is kapcsolódjunk, elmesélem, én mivel kapcsolatban döntöttem egyszer s mindenkorra.

Elegem lett az ágyneműk keresgéléséből - ez tipikusan éjszakai feladat, amikor bepisil, lehányja stb. valaki a paplanhuzatát, lepedőjét és gyorsan kell cserélni, hogy tovább alhassunk. Egyik kolleganőm említette egyszer, hogy náluk egyenhuzat van. Mindenkinek ugyanolyan ágyneműje van a családban, így nem kell keresgélni az összetartozókat, mert csak egyféle van. Pár év alatt igazat adtam neki, és lassacskán lecseréltem én is egyfajtára az ágyneműhuzatokat.

A másik megfigyelésem az volt, hogy azok a lábosok, serpenyők, amiket nem lehet berakni a mosogatógépbe, tipikusan ott maradnak a mosogató mellett piszkosan. Várják, hogy valaki majd elmosogassa őket kézzel. Mivel nekem ez nem kedvenc időtöltéseim egyike, eldöntöttem, hogy csak olyan edényt vásárolok, ami mosogatógépbe rakható. Bye-bye teflon bevonat...

Ti mit döntöttetek el egyszer s mindenkorra?