Karácsonyi nagytakarítás (a fejünkben)

Pár éve történt, hogy hazajövet arra lettem figyelmes, a szomszédunk ablakot mos Karácsony előtt. Számomra meglepő volt, még sosem láttam mást hidegben ablakot mosni, de úgy tűnt, neki valamiért fontos volt, hogy az ünnepek előtt végezzen. Felmerült bennem, hogy esetleg nekem is ez volna a dolgom, aztán hallottam, hogy brit tudósok rájöttek, a Karácsony akkor is eljön, ha nem mosunk ablakot. :)

A Karácsony előtti véghajrába csapva azt latolgatom, mit tegyek, hogy egész családunknak jó emlék legyen az idei ünnep. 

Mivel kisgyermekek is vannak körülöttem, ezért számolnom kell azzal, hogy a gyerekek számára a Karácsony a megszokottól való eltérést jelent. Ez a gyerekek temperamentumától és életkorától függően izgalmas, de akár fenyegető is lehet. Legalábbis szokatlan, ami felboríthatja a napi ritmust, túlfáraszthatja, túlterhelheti az idegrendszerét.

Aztán azzal szembesülök, hogy elvárások kapcsolódnak a Karácsonyhoz. Bennünk felnőttekben vannak ezek az elvárások. Szeretnénk örömet szerezni, kimutatni a szeretetünket, kapcsolódni az emberekhez, különlegessé varázsolni, ünnepivé tenni...

Fontos, hogy megvizsgáljam korábbi karácsonyainkat. Jól sikerültek? Mi az átmentendő?  

Mi az, amin hajlamos vagyok stresszelni, befeszülni? Mik a gyerekeknél azok a pontok, ahol ők túl izgatottá válnak? Hogyan menthetjük át a pozitívumokat és hagyhatjuk el a negatívumokat?

Végül tudatosítom magamban, hogy a kisgyerekek nyugalma a szülők nyugalmán múlik. Ez tudom, hogy nagyon nagy felelősséget jelent. Pszichoduma és miegymás, de az az igazság, hogy levágják a gyerekek, ha a szülő feszült.

Tehát készülünk. Takarítunk a fejünkben. Összehívjuk a szülői értekezletet, és beszélgetünk arról, mit és hogyan szeretnénk az ünnepekkor.

Aztán el kell engedni, mert nem biztos, hogy minden tökéletes lesz.

Nem biztos, hogy nem akad ki egyik gyerek sem. Főleg, ha a mindennapokban is kiakad... Akkor nem szabad elvárni, hogy az ünnepre való tekintettel ne akadjon ki...

 

Ti hogyan készültök? Mi az, ami mindenképp része a Karácsonynak és mi az, amit elengedtek?

Kétféleképpen lehet a gyerekekkel való karácsonyozásra tekinteni - csakúgy, mint erre a főtt tojásra. Láthatjuk benne a tökéletlenséget, és azt is, amit nyerünk azáltal, hogy elfogadjuk ezt a helyzet. A tojás megrepedt főzés közben, így nem szabályos a formája, szív alakú lett a sárgája - ritkán sikerül ilyenre!

Keddenként és péntekenként 10 órakor érdemes visszanézni új tartalmakért. Ha szeretnél emlékeztetőket, kövesd a Lakásológus lapját a facebookon. Ha szeretnél beszélgetni ezekről a dolgokról, csatlakozz a Lakásológus közösségünkhöz. Ha gondod lenne a belépéssel, vagy kérdésed lenne, írj a lakasologus@gmail.com-ra.

Ha valaki hallgatta már Kendra Adachi-t, vagyis a Lusta zsenit (Lazy Genius), megállapíthatta, hogy ebben a bejegyzésben voltak vele áthallások. Nála is hallottam hasonlót, de nem tőle akartam venni most, hanem a saját tapasztalataimat írtam, plusz a fejlődéslélektant próbáltam mellé tenni. Csak ugyanarra jutunk.