Komfortzónán belül és kívül

That's out of my comfort zone - mondja az angol. Vagyis olyan, ahol már kényelmetlenül érzem magam, ami kihívás elé állít. Akkor miért merészkedünk a komfortzónánkon kívül? Mert lehetővé teszi a fejlődést, legalább az önismeret terén. 

Talán nem túlzó állítás, hogy a nomád vagy félnomád táborozás a városlakóknak a komfortzóna elhagyását jelenti. Kezdjük ott, hogy nincs vécé. Nem hogy angolvécé nincs, de lehet, hogy még budi sincs. Jó esetben van alomszék vagy latrina, esetleg kapsz egy gyalásót, hogy ásd el, amit termeltél.

Kontrasztok 1. 

Aztán nincs fürdőszoba sem. 

Kontrasztok 2. 

A nyár módot ad arra, hogy kilépjünk a komfortzónánkból. Vonattal utazunk autó helyett. Sátorban, derékaljon alszunk ágy helyett. Nyitott ablak mellett térünk nyugovóra, vagy kint töltjük az éjszakát a szabad ég alatt. Ezek tervezett kényelmetlenségek, melyeket ideig-óráig kalandnak fogunk fel. 

Néha a véletlen repít a komfortzónánkon kívülre. Négy napos családi nyaralásra megérkezvén tűnt fel, hogy egy táskát otthonfelejtettünk: abban volt az összes váltásruhám. Szerencsére nem fért bele minden, így a zárt cipőm és az esőkabátom velem volt. Egy másik táskában  találtam még egy zoknit is, és ugyancsak megkönnyebbültem, mikor kiderült, hogy a neszeszert is az egyik gyerek táskájába suvasztottam be közvetlenül az indulás előtt. 

Mit tanultam meg a váltóruhátlanság kapcsán? Egyrészt azt, hogy mások kisegítenek. Kölcsönadják a ruháikat. Másrészt, hogy kevesebb ruhára van szükségem, mint amennyit gondolok. Még egy lökés a kapszulagardrób elfogadásának irányába.

Nektek mi jelenti ezen a nyáron a komfortzónán való kilépést?